Kik is lehetnek a Nemzet Színészei?

Posted: 2014. szeptember 29. in Uncategorized

Bitskey Tibort és Cserhalmi Györgyöt választották a nemzet színészének hétfőn Budapesten, érkezett a hír, az esemény már napok óta foglalkoztatja a médiát és a közvéleményt. Sztankay István és Avar István nemrégiben bekövetkezett sajnálatos halálával ugyanis két hely is megüresedett a nemzet színészei között, az utóbbi napokban pedig több nevet is meglebegtetett a magyarországi sajtó, találgatva, vajon kire adják a szavazatukat a testületben maradtak, vagyis Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente, Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán. A szabályzat szerint ugyanis „ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot.”

Nem szándékszom azon elmélkedni, hogy vajon miért pont erre a két színészre esett a tagok választása, hogy általában szerepet játszik-e bármiféle politikai hátszél a döntésben, mint ahogyan az egyik hírportál felvetette, vagy a testület tagjai szabadon dönthetnek arról, hogy ki(k) kerül(nek) az eltávozott(ak) helyébe. Bizonyára jól és megfontoltan döntöttek.

Van itt azonban egy kérdés, amely jó ideje foglalkoztat: kik lehetnek a nemzet színészei, meddig terjed – földrajzilag – a merítés? A jelek szerint Magyarország határáig. Punktum. Addig tart a nemzet színészileg 2000 óta, akkor adták át ugyanis ezt a címet először. Egészen pontosan 2000. augusztus 22-én, az első Orbán-kormány ideje alatt. Az elismerést először Schwajda György kormánybiztos, a Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója javaslatára adományozta a nemzeti kulturális örökség minisztere.
Az elmúlt 14 év alatt tehát soha, egyetlenegyszer sem merült fel senkiben, hogy ha már ilyen dicsőséges címet kitaláltak, ha már évek óta „nemzetben gondolkodnak” politikai és egyéb viszonylatban, folyton a nemzetegyesítésről beszél mindenki úton útfélen, ahányszor csak úgy kívánja a helyzet, akkor miért nem lehet a Nemzet Színésze például egy erdélyi, egy vajdasági, vagy egy felvidéki színész? Miért szűkül a látóhatár csupán Magyarország, illetve Budapest területére?

Lássuk csak, kik birtokolhatják ezt a megtisztelő címet a Wikipédia szerint: „A Nemzet Színésze/Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött. A címet, amely a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint (azóta ez az összeg 630 ezerre emelkedett) juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot”.

Nos, habár a kritériumok viszonylag szabadon értelmezhetők, nyilván nem a „legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött” kitétel lehetne érvényes az esetleges külhoni jelöltek esetében, ha felmerülne bárkiben egy pillanatra is, hogy ők is a „nemzet testéhez” tartoznak. Bár, ha jól meggondoljuk a kolozsvári teátrum a legrégebbi (és jogfolytonos) hivatásos magyar színház a Kárpát-medencében, egykori Nemzeti Színházi státusa akár most is annak tekinthető. De, ha nem is tekintjük szigorúan annak, ha valakik, akkor az erdélyi, vajdasági, felvidéki színészek a magyar nyelvet ápolják, a nemzeti irodalmat (is) tolmácsolják, a magyar színművészetet, a nemzeti színjátszást fejlesztik, népszerűsítik, és bizony, sokan szereztek/szereznek „kimagasló érdemeket”, nyújtottak „kimagasló teljesítményeket fő- vagy epizódszerepekben”, még ha ezt Magyarország határain belül nem is veszik észre sokan.

Sajnos azonban arról sem vagyok meggyőződve, hogy a testület tagjai közül bárkinek is eszébe jutna külhoni kollégát javasolni a megtisztelő címre, hiszen számtalanszor bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben ismerik a határon túli kollégákat, azok munkáját és érdemeit.

Ha tehát létezik Nemzet Színésze cím, létezhessen azok számára is, akik 40-50-60 évig szolgálták a nemzetet, sokkal rosszabb körülmények között, mint magyarországi nemzettársaik. Nem tudom, kiknek a dolga erre odafigyelni, de legalább a látszatát tartsák meg annak, hogy „egy test egy lélek vagyunk”.

Reklámok
Hozzászólások
  1. Simon Márton szerint:

    Teljesen egyetértek a felvetett gondolatokkal, egykor évekkel én voltam az, aki felvetette azt a gondolatot hogy egy kolozsvári opera énekesnő, aki ma is él, miért nem lehet a HALHATATLANOK között. Történetesen ALBERT ANNAMÁRIÁRÓL beszélek. Kislány kora óta Ö is csak az operának élt, csak azt művelte, a világ több táján is nagy sikerrel énekelt. Köszőnöm Katának hogy ilyen témákat felvet. Az előző cikkeivel is mindig azonosulok és mindent amit elérhetek tőle szorgalmasan elolvasom.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s