november, 2012 havi archívum

Előrebocsátom: igen, tudom, hogy minden versenyjellegű színházi (és bármely más) fesztiválon szubjektív ítéletek alapján születik meg a zsűri döntése. Azt is tudom, hogy könnyű kívülről és utólag kommentálni ezeket a döntéseket, egyrészt mert ezek a vélemények is szubjektívek, másrészt pedig néha/gyakran valóban nehéz dönteni (színház)művészeti dolgokban. Mégis, szükségét érzem néhány megjegyzést tenni a november 18-án, vasárnap este véget ért Interetnikai Színházi Fesztivál díjait illetően.

Véleményem szerint ugyanis történt néhány melléfogás. Nem észrevenni (és értékelni) a szakmai szempontból klasszisokkal magasabbrendű, művészileg hiteles(ebb) és cizellált(abb) alakításokat, vagy egy klasszikus, de valljuk be, eléggé unalmasnak számító drámai költemény egyéni stílusú újragondolását/tálalását stb., sajnos egyfajta szakmai vakságnak számít.

Kép

Mátray László a Bánk bánban

Hogy mire is gondolok konkrétan?  Például Mátray László Bánkjára! Remek, a legapróbb részletekig kidolgozott alakítás, gyönyörű pillanatokkal, hiteles színészi jelenléttel. Vagy Bányai Kelemen Barna Florinjára a Bányavakságból. Szintén hiteles, precíz, jó alakítás. Vagy Nagy Dorottya Iringójára úgyszintén a Bányavakságból. Vagy a temesvári színház (a Forte Társulattal közösen létrehozott) Peer Gyntjére: egy klasszikus mű újszerű megfogalmazása a mozgás-ritmus-látvány-zene és szöveg segítségével, amely képes – persze a maga hibáival együtt – egy másfajta, de érvényes színházi nyelvezet által megszólítani a nézőt. Vagy a nagyváradi Jelenetek egy kivégzésből című előadás látványvilágára. És még sorolhatnám.

Kép

Jelenet a temesvári Peer Gyntből

Persze, ilyenkor mindig vannak nyertesek és vesztesek, és az is nyilvánvaló, hogy nem lehet több díjat kiosztani, mint amennyi van a tarsolyban. De azt hiszem, érdemes lett volna alaposabban átgondolni a látottakat, akkor talán kiegyensúlyozottabb lehetett volna a lista.

A zsűri összetétele, és a díjazottak listája itt olvasható.